Tao út a vezetéshez

Még taokarácsony előtt fedeztem fel az egyik áruházban az SHL sorozatban megjelent  című könyvet. A borítón lévő nagyon rövid ismertetőt elolvasva szinte rögtön le is tettem az amúgy nagyon szép kivitelű könyvet. A Tao Te King számomra olyan, mint a gyakorló kereszténynek a Biblia. ’’A Könyv’’. Valószínűleg bennem van a hiba, s el kellene gondolkodnom rajta, hogy például a Jézus tőzsdetippjei, vagy Mohamed próféta útmutatása vállalatvezetőknek a piacgazdaságra való áttéréshez, és más hasonló című könyvek miért is ne lehetnének őszinte, mélyérzésű szent apokrifek, de kellő mennyiségű szennyezetlen levegő és csenddel teli meditációs idő híján egyelőre sajnos nagyon halvány a képzelőerőm mindehhez.

A fent jelzett művek az én pillanatnyi agyrémeim, míg a John Heider könyv nagyon is kézzelfogható valóság. Második találkozásunk immár egy könyvesboltban történt, ahol először csak materiális valóját csodáltam meg újfent. A borító egy apró oda nem illő piciny képtől eltekintve harmonikus, kellemes tapintású, igényes kivitelezésű munkának tűnik. Belül a névtelen papír szépen cérnával fűzve jelzi, hogy nyugodtan olvashatod többször is, nem fog lapjaira esni az első átlapozás után. A papírt kicsit sajnálom, korábban a klasszikus és igényes sorozatok impresszumában ugyanis még büszkén vállalták egy-egy finomabb fajta nevét, jelen esetünkben azonban talán üzleti titok, miként a könyv példányszáma is.

A könyv tiporáfiája szintén nyugalmat árasztóan megnyerő. Szépek az illusztrációk is, ha nem is mindegyik van épp összhangban a mellé rendelt fejezettel. Az egyetlen ami zavaró a nyomdai kivitelezésben, hogy a szövegen nagyon átviláglik a túloldalon lévő illusztráció, s ez bizony kellő koncentráció híján gyakran elég zavaró. Mindent egybevetve könyvészetileg egy nagyon szép, értékes mű kínálta magát a polcon.

Túljutva az első lapozgatások és simogatások, kutató és szemérmetlen nézelődések percein, rászántam magam, hogy előítéleteim legyőzve beleolvassak a könyvbe. Nem akarom most itt nagyon részletezni, a lényeg, hogy másnap bejártam a fél várost, hogy felleljek egy tökéletes példányt, a megtekintett darabba ugyanis egy fél tenyérnyi öntapadós lopásgátló ketyere volt beragasztva, amiről sajnos már tapasztalatból tudom, hogy eltávolítása után a könyvkötő nyugodtan perelhetné meggyalázás címén az üzletet…

Fél napi járás után megtaláltam a tökéletes példányt, mellyel mondhatatlan örömmel tértem haza. Amint napi teendőim engedték rögvest kényelembe helyeztem magam, s a homo bibliofilicus szertartásait elvégezvén az “olvasás” gyönyörűségének szenteltem időm. (Nem nagyon szeretem az olvasás szót, hisz ilyenkor valójában teljes lényünkkel egy másik emberre figyelünk, de jobb híján most maradjunk ennél a kifejezésnél.) A könyv annyira magával ragadt, hogy aznap, sőt még a következő napokon is teljesen megfeledkeztem a számítógépemről, s még a Relax! magazint sem kerestem fel, hogy van-e valami változás, ami családom szerint a hűtlen hanyagság kezdeti jelei a részemről.

John Heider Tao könyve Benczúr Lilla és Benczúr András magyarításában olyan a Tao irodalomban, mint Paganini 24 hegedű Capriccio-ja Drahos Béla előadásában fuvolán!

A könyv – ismételten írom – remekmű, rendkívül kedves, értékes nagy alkotás, ezért is hagytam ajánló soraim végére a “de, ellenben, azonban, viszont, mégis…” szóval az egyetlen piciny hiányosságát, nevezetesen, hogy a bibliográfiája rendkívüli módon felszínes és hiányos.

Azonban kétségtelen: ennek ellenére a tartalom és a forma tökéletes összhangban van. Így bátran merem ajánlani mindenkinek, hogy amennyiben ha felleli valahol, s anyagi helyzete engedi, nyugodtan vásárolja meg, igazi értékkel tér haza vele kockázatos mellékhatások nélkül.