Bruno Ferrero: Ami fontos – A rózsa

Ami fontos A rózsaMár említettem, szeretem a kisebb lélegzetvételű könyveket. Miért is ne? Carducci olasz költő írta: „Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes.” Milyen igaza van. Szerintem.

A minap láttam a tv-ben egy filmet. Az egyik jelenetben egy öregúr átnyújt egy 17 éves lánynak egy Tolsztolj kötetet. Fél kézzel… Még jó, hogy jövő nyárig adott időt a lánynak, hogy kiolvassa. Ferrero könyve vallási ihletettségű, de közel sem annyira, hogy csak azok számára nyújtson élményt, akik minden vasárnap a templomban hallgatják a misét. Sőt…

Gyakorlatias, közérthető, hasznos és rendelkezik azzal a nagy előnnyel, hogy egy-két perc alatt (mert ennyi időt vesz igénybe elolvasásuk) megdolgoztassa elménket és lelkünket. Mindazt, amit manapság oly sokan hanyagolunk, utána pedig panaszkodunk, hogy nem úgy alakulnak a dolgaink, ahogyan szeretnénk. Két Wellness hétvége között, szellemünk „wellnessére” is szánhatnánk egy kis időt. Persze némelyik tanmese jobban megérint, megint más kevésbé. Azt is mondtam már, hogy én hiszek a pokolban. Amikor valaki azt mondja nekem, hogy ő nem, én mindig azt felelem, hogy túl nagy a kockázat. Ő csak legyint, de én úgy képzelem, hogy sok, igencsak meglepett arccal fogok találkozni (bárhová is jussak), és egy biztos, a kárhozatot is képes leszek végigröhögni.

„Mindig konzervatív ember volt, a csendes többség képviselője, kemény a feleségéhez és a fiaihoz, egy fajvédő egylet tagja, mely szerint „A négerek maradjanak otthon.” Ám, ahogyan mindenkivel megtörténik, ő is meghalt.
Önhitten megérkezik a mennyország kapujához és kopogtat.
Egy angyal fogadja udvariasan és beengedi a váróterembe. A komputerbe beüti az újonnan érkezett nevét és a képernyőről leolvassa az eredményt, majd azt mondja: – Sajnálom, de önre egy kis tennivaló vár még a purgatóriumban!
– Lehetetlen! – csodálkozik el a mi emberünk. – Mindig példamutatóan éltem!
– Nem tehetek semmit az érdekében! – replikáz az angyal.
– Szeretnék közvetlenül ŐVELE beszélni! – erősködik a mi emberünk és egyenesen az angyal háta mögötti ajtó felé tart.
– Megteheti – mondja az angyal – ám készüljön fel egy kis meglepetésre…
– Miért? – kérdi a mi emberünk.
– Mert ÖN NÉGER – válaszolja mosolyogva az angyal.

Ha majd megérkezünk „odaátra”, készüljünk fel a meglepetésekre.”
Tudnék még idézgetni a könyvből, de nem szeretném lelőni a poénokat.
Most őszintén, csoda, hogy már most nevetgélek?

Bruno Ferrero: Ami fontos: A rózsa
Apró történetek a léleknek
Kiadó: Don Bosco Kiadó
Kiadás éve: 1990 (első kiadás)
Fordító: P. Szőke János
Eredeti cím: L’importante e’ la rosa